Természeti értékeink

Hegyestű - Geológiai bemutatóhely

Hegyestű - geológiai bemutatóhely A Káli-medence kapujának őre a Zánka és Monoszló között 337 méterre magasodó Hegyestű. A Balaton felől szabályos kúp alakot mutató hegy északi felét az egykori kőbánya lefejtette, a visszamaradt, közel 50 m magas bányafal azonban felfedi számunkra az 5-6 millió évvel ezelőtt működött bazalt vulkán belsejét. A vulkán kráterében megdermedt láva a kihűlés folytán sokszögletű, függőleges oszlopokra vált el. A látvány hazánkban egyedülálló, de európai viszonylatban is ritkaságszámba megy.

A Hegyestű bazaltkúpjának tetejéről csodálatos tájképen figyelhetjük meg a Balaton-felvidék jellegzetes tájrészleteit, a természet és ember együttélésének tipikus képét.

Geológiai tárlat Az egykori bazaltbánya épületében létrehozott kiállítás emléket állít a kőbányászatnak, bemutatja a Balaton-felvidék és a Dunántúl geológiai felépítését, jellemző kőzeteit, ásványait, és a nemzeti park természeti értékeit. A Dunántúl jellegzetes kőzeteiből összeállított kőpark segítségével geológiai időutazáson vehetnek részt a látogatók. A fogadóépületben lehetőség van kiadványok, ajándéktárgyak megvásárlására, illetve frissítők fogyasztására.

Alkonyat a Hegyestű csúcsán A Káli-medence számos gyönyörű panorámát nyújtó kilátóhelyet kínál, de a legcsodálatosabb közülük talán a hegyestűi bányaudvar nyugati peremén található, ahol panorámakép segítségével azonosíthatjuk a Káli-medencét övező hegyeket. Itt látható a Balaton, délről a Fonyódi-hegy, onnan nyugatra a Badacsony, a Gulács, a Keszthelyi-hegység, a Csobánc, a Fekete-hegy, a Boncsos-tető, a távolban még a Tátika is felismerhető.

A helyreállított bányaépületekben kiállítás látható, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park térségének földtani felépítéséről, természeti értékeiről, s a bazaltbányászat emlékeiből.

Innen is kiváló lehetőség nyílik gyalogosan, kerékpárral bejárni a Káli-medence természeti értékeit.

Hegyestű - Geológiai bemutatóhely

GPS: N46°53,350'; E17°38,791'

Látogatható: 2010-ben egész évben, 9:00 órától sötétedésig.

Aprópincés szőlőhegy

Aprópincés szőlőhegy A falu lakosai a II. világháborúig állattartásból és szőlőművelésből éltek. Számos szőlőhelyi pince-présház maradt fenn napjainkra is. Elsősorban olaszrizlinget termelnek, de a hagyományos régi fajták közül kevés juhfark és mirkovec is található.

Legelőerdő

Monoszló határában több legelőerdő található ún. delelőfákkal borítva. A juharfákkal borított dombocskák különösen nyugalmas hangulatot idéznek a régi idők életéből.

Legelőmező monoszló "Monoszló község gazdáinak állatai legeltek itt. A kihajtott állatok a legelőerdő, vagy más néven hagyásfás legelő fáinak lombja alá húzodtak a nap és a zápor elől. A legeltető állattartásnak aKáli-medencében is ismert módja, Delelőfa a monoszlói legelőmezőn amikor a legelőhelyeken idős, sűrű lombú, úgynevezett delelőfákat hagytak. Az utóbbi évtizedben főleg birkák delelőhelye volt ez a terület. A főleg mezei juharfákból (Acer campestre) álló legelőerdő kitűnően védte az állatokat a déli napfény melege és az eső ellen."

Visszhang

Valójában Monoszló egyik érdekessége a monoszlói visszhang, melyről már Eötvös Károly is említést tett a „Balatoni utazás” című könyvében. Valahol a falu déli határában található.

Szentgróthy Mária leírása szerint: „A függői erdő és a Pangyér domb által körülölelt, széldomb felé vezető dűlőút mellett, nem messze az országúttól, a falu felé haladva, jobb oldalon.”

Ajánlott linkek:

Balaton-felfidéki Nemzeti Park
www.bfnpi.hu

Gázló Környezet- és Természetvédő Egyesület
www.gazloegyesulet.hu