Természeti értékeink
Hegyestű - Geológiai bemutatóhely
A Káli-medence kapujának őre a Zánka és Monoszló között 337 méterre
magasodó Hegyestű. A Balaton felől szabályos kúp alakot mutató
hegy északi felét az egykori kőbánya lefejtette, a visszamaradt,
közel 50 m magas bányafal azonban felfedi számunkra az 5-6 millió
évvel ezelőtt működött bazalt vulkán belsejét. A vulkán kráterében
megdermedt láva a kihűlés folytán sokszögletű, függőleges
oszlopokra vált el. A látvány hazánkban egyedülálló,
de európai viszonylatban is ritkaságszámba megy.
A Hegyestű bazaltkúpjának tetejéről csodálatos tájképen figyelhetjük meg a Balaton-felvidék jellegzetes tájrészleteit, a természet és ember együttélésének tipikus képét.
Az egykori bazaltbánya épületében létrehozott kiállítás emléket
állít a kőbányászatnak, bemutatja a Balaton-felvidék és a Dunántúl
geológiai felépítését, jellemző kőzeteit, ásványait, és a nemzeti
park természeti értékeit. A Dunántúl jellegzetes kőzeteiből
összeállított kőpark segítségével geológiai időutazáson
vehetnek részt a látogatók. A fogadóépületben lehetőség
van kiadványok, ajándéktárgyak megvásárlására,
illetve frissítők fogyasztására.
A Káli-medence számos gyönyörű panorámát nyújtó kilátóhelyet kínál,
de a legcsodálatosabb közülük talán a hegyestűi bányaudvar nyugati
peremén található, ahol panorámakép segítségével azonosíthatjuk a
Káli-medencét övező hegyeket. Itt látható a Balaton,
délről a Fonyódi-hegy, onnan nyugatra a Badacsony, a Gulács,
a Keszthelyi-hegység, a Csobánc, a Fekete-hegy, a Boncsos-tető,
a távolban még a Tátika is felismerhető.
A helyreállított bányaépületekben kiállítás látható, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park térségének földtani felépítéséről, természeti értékeiről, s a bazaltbányászat emlékeiből.
Innen is kiváló lehetőség nyílik gyalogosan, kerékpárral bejárni a Káli-medence természeti értékeit.
Hegyestű - Geológiai bemutatóhely
GPS: N46°53,350'; E17°38,791'
Látogatható: 2010-ben egész évben, 9:00 órától sötétedésig.
Aprópincés szőlőhegy
A falu lakosai a II. világháborúig állattartásból és szőlőművelésből éltek.
Számos szőlőhelyi pince-présház maradt fenn napjainkra is.
Elsősorban olaszrizlinget termelnek,
de a hagyományos régi fajták közül kevés juhfark és mirkovec is található.
Legelőerdő
Monoszló határában több legelőerdő található ún. delelőfákkal borítva. A juharfákkal borított dombocskák különösen nyugalmas hangulatot idéznek a régi idők életéből.
"Monoszló község gazdáinak állatai legeltek itt.
A kihajtott állatok a legelőerdő, vagy más néven hagyásfás legelő fáinak
lombja alá húzodtak a nap és a zápor elől.
A legeltető állattartásnak aKáli-medencében is ismert módja,
amikor a legelőhelyeken idős, sűrű lombú,
úgynevezett delelőfákat hagytak.
Az utóbbi évtizedben főleg birkák delelőhelye
volt ez a terület. A főleg mezei juharfákból (Acer campestre) álló legelőerdő
kitűnően védte az állatokat a déli napfény melege és az eső ellen."
Visszhang
Valójában Monoszló egyik érdekessége a monoszlói visszhang, melyről már Eötvös Károly is említést tett a „Balatoni utazás” című könyvében. Valahol a falu déli határában található.
Szentgróthy Mária leírása szerint: „A függői erdő és a Pangyér domb által körülölelt, széldomb felé vezető dűlőút mellett, nem messze az országúttól, a falu felé haladva, jobb oldalon.”
Ajánlott linkek:
Balaton-felfidéki Nemzeti Park
www.bfnpi.hu
Gázló Környezet- és Természetvédő Egyesület
www.gazloegyesulet.hu